gyakornok, munkaerő, vállalkozó és folytatható a felsorolás, partner, ember, társ, apa, anya, gyerek…
Tippek a nagyvilágból, a jövőből és a mindennapokból, összeszedjük azokat a skilleket, amelyek elengedhetetlenek a jó alapokhoz. Az már most is sejthető, hogy igazi skill, az, hogy Te mit teszel magaddal, de lássuk az elsőt, amire mindig szükséged lesz.
Kíváncsiság skill: ezzel mindent megkaphatsz!
Olyan egyszerű volt, gyerekként, ugye milyen kíváncsi voltál? Hova tűnt az az igazi érdeklődő kíváncsiság… az a miértes korszak? Mindent tudni akartál!
Nézzük egy kicsit távolabbról. A kíváncsiság a tudás vágyának az a fajtája, melynél a szubjektív vágy kielégítése a fődolog, nem az igazság iránt való érdeklődés. A kezdet mindig a kíváncsiság, ebből fejlődik ezután a tudás vágya, mely az újat keresi, nem mert új, hanem mert értékes. A kíváncsiság kiváló vígjátéki tulajdonság, melyet elég gyakran ostoroznak, rendszerint felsüléssel lakol. Már a legendákban és regékben is szerepel mint csúnya jellemvonás.
Oh, az a flow
Csíkszentmihályi szerint az is szükséges, hogy az ember kíváncsi legyen, érdeklődjön a környezete iránt, de azt már kevéssé mondja meg, hogy mit is jelent ez az érdeklődés. Azt érezzük, hogy az a nagymama, akit nem érdekelnek az unokái, vagy az a diák, aki nem nyílik meg egy adott tudásterület felé, nehezen élhetne át AHA-élményt az unokáival vagy a tanulással kapcsolatban. De megfordítva, a környezetünk bármely része kíváncsiságunk tárgya lehet; a tudományos felfedezések és találmányok pontosan ezt a határtalanságot jelzik. Persze mindig vannak személyes vagy társadalmi értelemben relevánsabb kérdések, területek, amelyek felé az nagyobb késztetéssel fordulunk.
És az elmaradhatatlan jutalom, mert megérdemlem
Az emberi kíváncsiság legalább olyan nagy szerepet töltött be az evolúciónkban, mint az önjutalmazó rendszer. A kíváncsiság az emberi kogníciót, a megismerő rendszert hozza működésbe. A megismerést egy leegyszerűsített modellben általában két részre szokták bontani: az egyikhez azok az alulról-felfelé (bottom-up) folyamatok tartoznak, melyek az érzékszervekből indulnak ki és felfelé, a fogalmi-kategoriális gondolkodás felé építkeznek.
„Nem tekintgetünk sokáig a múltba. Megyünk tovább, előre, új kapukat tárunk ki, új dolgokat teszünk, mert kíváncsiak vagyunk, és a kíváncsiság vezet új utakra minket.” Walt Disney
Egyszerűsítsük le: maradj kíváncsiság üzemmódban
Egyre több információ zúdul ránk, egyre izgalmasabb felfedezéseket ismerhetünk meg, ezekhez új típusú kíváncsiság generáló mechanizmusokat kell kialakítanunk, hiszen mindent nem ismerhetünk és nem tanulhatunk meg. Ezért máshogy kell kíváncsinak lennünk.
Legyen a skill készletedbe szakmai és élet kíváncsiságod! Ezzel máris a legfontosabb alapozó skillre teszel szert, amivel bármit megszerezhetsz. Ha kíváncsi vagy, akkor meg szeretnéd ismerni, ha megismered, akkor elsajátítod.
Kutatási érdekességek
- Minél kíváncsibbak vagyunk egy bizonyos témában, annál könnyebben tanuljuk meg a vele kapcsolatos információkat.
- A belső motiváció egyik formája, a kíváncsiság, ami befolyásolja az emberi memóriát.
- Akik nagyon kíváncsiak, hogy megtudják egy kérdésre a választ, jobbak az információ megtanulásában.
- A kíváncsiság az agyat egy olyan állapotba hozza, amely lehetővé teszi, hogy megtanuljunk és megjegyezzünk bármilyen információt, ami mint egy örvény beszippant magába akkor, ha motiváltak vagyunk tanulni.
- Kimutatták, hogy a belső motiváció valójában ugyanazon agyi területeket hozza működésbe, amelyek aktívan részt vesznek a kézzelfogható, külső motiváció során.
- Amikor a kíváncsiság motiválja a tanulást, olyankor fokozott aktivitás figyelhető meg a hippokampuszban, azon agyi területen, amely fontos az új emlékek megalkotásában, ahogy fokozott kölcsönhatás mutatkozik a hippokampusz és a jutalom áramkör között is.
- A kíváncsiság erősíti a jutalmazási rendszert, és a jutalom áramkör, valamint a hippokampusz közötti kölcsönhatás úgy tűnik, hogy olyan állapotba hozza az agyat, melyben nagyobb valószínűséggel tanulunk meg és jegyzünk meg információkat még akkor is, ha az adott információ nem különösebben érdekes vagy fontos.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
